�rt�kel�s

Hipertimikus egy�nis�g A hipertimikus temperamentum, amelynek �les megnyilv�nul�s�t hipom�ni�s �llapotnak nevezik, j�l ismert a pszichi�tri�ban. A hipertimikus egy�nis�g mindig optimist�n n�zi a vil�got, k�l�n�sebb er�fesz�t�s n�lk�l gy�zi le a b�natot, eg�sz�ben v�ve j�l �rzi mag�t ebben a vil�gban. �ltal�ban k�nnyen �l, hiperakt�v. K�nnyen �r el sikereket, m�v�szi alkot� tev�kenys�gben �len j�r. A tev�kenys�g ir�nti v�gya �szt�nzi a kezdem�nyez�k�szs�g�t,mindig �jat keres. A legf�bb gondolatt�l val� elmozdul�sa egy sor v�ratlan asszoci�ci�t �s �tletet sz�l benne, ami szint�n az akt�v, alkot� gondolkoz�st seg�ti. Kiv�l� besz�lget�partner, �ltal�ban a figyelem k�z�ppontj�ban van. Mindig �rdekes, de nem �ll le sok�ig egy t�m�n�l. Az ilyen ember nem tud unalmas lenni, besz�de tele van tr�f�s mond�sokkal, sz�rakoztat� viccekkel. Ha azonban ez a temperamentum t�l �lesen jelenik meg, pozit�v jellemz�s m�r nem alkalmazhat� r�, mivel az ilyen ember viccelve viszonyul m�g a komoly dolgokhoz is. Az etikai norm�k felborul�sa figyelhet� meg, mivel n�ha elt�nik n�la a k�teless�gtudat �s a megb�n�s k�pess�ge. A tev�kenys�g ir�nti t�lzott v�gy eredm�nytelen sz�tsz�rts�ghoz vezethet. Az ilyen ember sok mindent v�llal, de kev�snek j�r a v�g�re. A t�lzott vid�ms�g ingerl�kenys�gbe mehet �t. Eg�sz�ben v�ve a hipertimikus egy�nis�g nem k�telez�en, de t�rsulhat m�ni�val. Viszonylag enyhe megjelen�seiben az egy�nis�gnek egy norm�lis vari�ns�t k�pviseli. Megragad� egy�nis�g A megragad� egy�nis�gre a megragad� effektus hosszantart�ss�ga jellemz�. Azok az �rz�sek, amelyek er�s reakci�kat k�pesek kiv�ltani, �ltal�ban csak azut�n kezdenek cs�kkenni, hogy a reakci�k "szabad foly�st" kaptak. A feld�h�d�tt ember haragja cs�kken, ha meg lehet b�ntetni azt, aki megb�ntotta, vagy haragot v�ltott ki benne. A megragad� egy�nis�gn�l az effektus hat�sa csak lassan sz�nik meg, s el�g csup�n gondolatban visszat�rnie a t�rt�ntekhez, azonnal �letre kelnek a stresszel egy�tt j�r� �rzelmek. A fesz�lts�geket �sszegy�jti, melyek egy �jabb kis hat�sra ki�mlenek. "Utols� csepp a poh�rban." Kis hat�sra, �rtelmetlennek t�n� kirobban� hat�ssal reag�l, majd helyre�ll az egyens�ly. De benne marad egy "t�ske", amit �jra megragadva ism�t kit�rhet. Mindenr�l t�rol egy negat�v eml�ket, amibe t�nyez�k�nt megragad �s �gy visszat�r�ti a stressz�lm�nyt. Az egoisztikus effektusoknak k�l�nleges ereje van. Ez�rt van az, hogy az effektus megakad�sa a leg�lesebben akkor nyilv�nul meg, ha azok az egy�nis�g szem�lyes �rdekeit s�rtik. Nagy erej� egoisztikus megnyilv�nul�sok jellemezhetik. Az effektus ezekben az esetekben a s�rtett b�szkes�g�re, valamint az elnyom�s k�l�nb�z� form�ira val� v�lasznak bizonyul, hab�r objekt�ve az erk�lcsi k�r elhanyagolhat� m�rt�k� lehet. A t�rsadalmi igazs�gtalans�g �ltal kiv�ltott felh�borod�s kisebb m�rt�kben jellemzi. Ha r�l�p�nk egy f�j� b�tyk�re, az eml�k�lm�ny�re, a hat�s r�nkborulhat. Sokszor visszatartja mag�t, �sszegy�jti a hat�sokat. S�rt�d�keny, haragtart�, bossz��ll�. Sosem felejti el egy�ni �rdekeinek s�relmeit. J� a gondolati �s az �rzelmi eml�kezete. A megragad� egy�nis�g kialakulhat ing�z� nevel�s eredm�nyek�nt. Szigor� �s enged�keny nevel�s v�ltakoz�sa ilyen hat�st eredm�nyezhet. Szigor�n�l visszafogja mag�t �s az enged�kenyn�l kidobja a fesz�lts�get. P�ld�ul szigor� apa �s enged�keny anya eset�ben. K�l�n�sen vesz�lyes, ha ugyanazon embert�l tapasztalja a gyerek az ingadoz� nevel�st. P�ld�ul gyermek�t egyed�l nevel� szigor� apa, aki megenyh�l. Ez a gyerekben fesz�lts�get okoz. Egyszerre fog valakit ut�lni �s szeretni is. Ha elveszti az embert, akihez k�t�dik, elvesz�theti az �lete �rtelm�t. Emot�v egy�nis�g �rz�kenys�g jellemzi, valamint a reakci�k m�lys�ge a finom �rzelmek ter�let�n. Nem a durva �rzelmek izgatj�k az ilyen embert, hanem azok, amelyeketa l�lekkel, humanit�ssal, sz�v�lyess�ggel asszoci�lhatunk. Az emot�v temperamentumhoztartoz� egy�nis�get �ltal�ban l�gysz�v�nek szokt�k nevezni. M�sokn�l jobbantud sajn�lni, jobban el�rz�keny�l, k�l�n�s �r�mmel t�lti el a term�szettelvagy egy m�alkot�ssal val� tal�lkoz�s. N�ha �gy is jellemzik, mint nagyon�rzelmes ember. K�nnyen k�nnyre fakad, legyen az �r�mt�l vagy szomor�s�gt�l.Az �let esem�nyeit komolyan fogja fel. A lelki trauma depressz�v hat�ssalvan r�. Pedantikus egy�nis�g A demonstrat�v ellent�te. Gyenge a kiszor�t�s k�pess�ge, nem k�pes ak�ts�get sem kiszor�tani. �lland�an k�telkedik, vizsg�lja a tegnap, a ma�s a holnap esem�nyeit, cselekedeteit, feladatait. Nem tud nyugalomban lenni. V�gtelens�gig alapos �s id�ig�nyes. Ez�rt nem marad ideje az �let sz�ps�geit csod�lni, nyomja az alaposs�g s�lya. Minden lehet�s�get igyekszik megvizsg�lni, �s a legjobbat kiv�lasztani. Ritk�n k�vet el hib�kat, pedantikus �s alapos. De ez�rt dr�g�n fizet. Az orvos utas�t�sait pontosan v�grehajtja, szigor� �letet �l. "Ezt nem szabad, azt kell!" Ciklotimikus egy�nis�g Olyan emberr�l van sz�, akire a hipertimikus �s a disztimikus �llapotok v�ltakoz�sa jellemz�. E k�t p�lus k�z�l az egyik ker�l el�t�rbe, id�ben b�rmif�le k�v�lr�l �szrevehet� ok n�lk�l, n�ha pedig valami konkr�t k�ls� ok hat�s�ra. Az �r�mteli esem�nyek az ilyen embern�l nemcsak az �r�m �rz�s�t v�ltj�k ki, hanem a hipertimia �ltal�nos jellemz�ivel j�rnak egy�tt. Az aktivit�s ir�nti er�s v�ggyal, megn�vekedett besz�dk�szs�ggel, a gondolatok vad sz�kell�s�vel. A szomor� esem�nyek nyomotts�got v�ltanak ki n�la, valamint a reakci�k �s a gondolkod�s lassul�s�t. A k�ls� ingerek nem mindig okai a v�ltoz�snak, n�ha az �ltal�nos hangulat �szrevehetetlen megfordul�sa is elegend� lehet. Vid�m t�rsas�gban a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lhet, hangad� lehet, aki mindenkit sz�rakoztat. Komoly t�rsas�gban pedig z�rk�zott �s hallgatag lehet. Agg�d� egy�nis�g M�r gyermekkorban er�sen megnyilv�nul. F�l s�t�tben tart�zkodni, elaludni, f�l kuty�t�l, vihart�l, m�s gyerekekt�l. Ha m�s gyerekek kinevetik, nem v�dekezik, ezzel mintegy provok�lja az er�sebb �s b�trabb gyerekeket, hogy egy kicsit "sz�rakozzanak" vele. � az �gynevezett b�nbak. Feln�ttk�nt a f�lelem gyeng�bben nyilv�nul meg, de a f�l�nks�g, al�zatoss�g, kisebbrend�s�g �rz�s, �nbizalom hi�ny, n�ha hisz�kenys�g, ijed�ss�g jellemz� lesz. �rdekeit, �ll�spontj�t nem igaz�n tudja megv�deni. Demonstrat�v egy�nis�g Er�sen kiszor�tott viselked�s jellemzi. Hossz� id�re k�pes kiszor�tani az eml�kezet�b�l a sz�m�ra kellemetlen esem�nyeket �s eltemetni azokat a tudatalattiba. Mindig valami foglalkoztatja, mindig valamit el akar �rni, �lland�an mozg�sban van, pr�b�l megoldani valami konfliktust. �letc�ljai megval�s�t�s�hoz anyagi sikeress�g�rt k�zd. Sz�beli �ndics�ret jellemzi. "Ki dics�rjen meg, ha nem saj�t magam." Karrierisztikus viselked�s jellemzi, szeret az esem�nyek k�z�ppontj�ban lenni. Jellemzi az �nsajn�lat, �gy gondolja vele igazs�gtalanok, nem meg�rdemelten veri a sors. A jelen pillanatait �li �t teljess�ggel �s viharosan, m�lt �s j�v� m�sodlagos n�la. Cselekedetei nem �tgondoltak. Egzalt�lt egy�nis�g A szorong�s �s boldogs�g egy�nis�ge. V�ratlan reakci�k jellemzik. P�ld�ul m�s helyett kezd el �r�lni vagy szomorkodni. Szenved�lyesebben reag�l az�letre, mint m�sok. Ugyanolyan k�nnyen jut �r�mittas �llapotba j� esem�ny hallat�n, mint k�ts�gbees�sbe szomor� esem�nyek eredm�nyek�ppen. Szereti a zen�t �s a m�v�szeteket. Jellemzi a vall�s �s a vil�gn�zet keres�se. Er�sen �rz�keny a szomor� t�nyek ir�ny�ban. P�ld�ul tal�lkoz�s egy k�bor, megvert kuty�val. �szinte �s m�ly elkesered�st �s b�natot �lhet �t, feldobott, viharos szakaszokkal. Disztimikus egy�nis�g Depresszivit�s jellemzi. A hipertimikus ellent�te. �letfelfog�sa komoly, az �let s�t�t �s szomor� oldal�ra koncentr�l. A lelke m�ly�ig megr�z� esem�nyek nagyon pesszimist�v� tehetik. �letk�pess�ge gyeng�lt, gondolatai lass�ak, besz�lget�sben ritk�n vesz r�szt. A finom �rz�seket helyezi el�t�rbe. Nem jellemzi egoisztikus megnyilv�nul�s. Biztos �s alapos a munk�j�ban de az aktivit�s hi�nya miatt nem hoz ki mindent mag�b�l. Tapintatos �s igazs�gos. Temperamentuma norm�lis lehet. �l�nk�thet� egy�nis�g A kontrolok hi�nya jellemzi. Reakci�i impulz�vak. �letm�dj�ban d�nt� a vonz�d�s, az �szt�n�k, a kontrol�latlan �tletek megl�te �s az erk�lcs�k hi�nya. Sohasem a logika �s a j�zan �sz vez�rli. Az �szt�neit kiel�g�ti, de nincs tudatos c�lja, nem jellemzi a tudatos ir�ny�t�s. Ha valami sz�m�ra nem tetszik, nem keres megold�st, nem t�relmes, inger�lts�g�t kinyilv�n�tja �s a probl�ma megold�s�t elveti. Kirohan a teremb�l �s becsapja az ajt�t, nem gondolva a k�vetkezm�nyekre. Munkahely�n indokl�s n�lk�l felmond. Ha a szavak elfogynak agressz�v tettlegess�gre t�r �t. A megragad�val ellent�tben, a reakci�k gyors lefoly�sa jellemzi, k�romkodik, csapkod, majd megnyugszik. Serd�l�kn�l els� jel az otthonr�l val� elsz�k�s. Nem harcol, elsz�kik, impulz�van, tervek n�lk�l, "csak el otthonr�l". �ltal�noss�gban mondva, az ilyen egy�nis�gn�l az �let mor�lis pill�rjei nem j�tszanak b�rmennyire is �szrevehet� szerepet. Ez a hat�s cs�kkenhet magas intellektus mellett.