Torna

Els�k�nt a g�r�g�k foglalt�k rendszerbe a testnevel�st, amelynek alapj�t a gimnasztikai gyakorlatok k�pezt�k. Elv�gz�s�ket �nek- �s zene�r�k tett�k v�ltozatoss�. A modern tornarendszer kialak�t�sa a n�met, Jahn nev�hez f�z�dik. Szerinte a torna c�lja: "Az emberi m�vel�d�sb�l kiveszett egyens�lyt helyre�ll�tani, az egyoldal� szellemis�get okosan v�gzett testgyakorl�ssal p�ros�tani, a t�lfinomod�st a visszanyert f�rfiass�ggal kell�en egyens�lyozni."

A torna e kett�s c�lj�t sikerrel teljes�tette: �vta az ember eg�szs�g�t �s n�velte munkaerej�t. A k�l�nb�z� gyakorlatok ar�nyosan fejlesztett�k �s edzett�k a szervezetet, emellett az akarater� is fejl�d�tt. A torna nemcsak szertorn�sz�sb�l �llt, hanem szorosan kapcsol�dott a j�t�khoz, a k�nny� atl�tikai gyakorlatokhoz, az �sz�shoz, a v�v�shoz, a birk�z�shoz.

T�bbf�le rendszer alakult ki, �gy eleinte a n�met, sv�d, magyar, k�s�bb a szovjet tornarendszer v�lt k�zismertt�.

A n�met rendszer el�seg�ti az eg�sz ember t�k�letes�t�s�t, f�leg rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, talajtorna-gyakorlatok, k�nny� atl�tikai gyakorlatok, ny�ri �s t�li sportok (�sz�s, korcsoly�z�s, s�z�s) �s kir�ndul�sok seg�ts�g�vel. A rend- �s az egy�ttes szabadgyakorlatok r�v�n meglehet�sen sok katon�s elemet tartalmaz.

A sv�d rendszer� torna a n�mettel sok tekintetben rokon, de az alapot sokr�t�bb gimnasztika jelenti. �szak-Eur�p�ban a torna n�pszer�s�t�s�re nemcsak a versenyeket haszn�lj�k fel, hanem els�sorban a bemutat�kat. A versenyeken viszont nemcsak a kifog�stalan kivitelre ford�tanak gondot, hanem arra is, hogy a gyakorlat mik�nt fejleszti a testet.

A magyar torna a n�met rendszer alapjain fejl�d�tt ki �s sok atl�tikai elemet is tartalmazott. �gy 1888-ban a MOTESZ II. orsz�gos torna�nnep�ly�n a versenytorna k�t atl�tikai �s egy tornasz�mb�l �llt. A magyar torn�szok k�s�bb sokat �tvettek a sv�d �s a iz�met tornarendszer gyakorlataib�l is, de azok mellett sok hajl�konys�got n�vel� elemet is beiktattak, m�g a t�rsasgyakorlatok k�z� magyar t�ncot, jellegzetes hazai j�t�kokat, p�ld�ul f�leslabd�z�st �ll�tottak.

A szovjet rendszer l�nyege: a torna legf�bb c�lja a nevel�s, a sokoldal�, alapos testi el�k�sz�t�s �s a kedvez� eg�szs�g�gyi hat�s el�r�se. A szovjet tornarendszert sz�mtalan mozg�sb�l �gy �ll�tott�k �ssze, hogy el�zetesen alaposan tanulm�nyozt�k az emberi szervezet anat�miai �s �lettani t�rv�nyszer�s�geit.

A torn�nak t�bbf�le �g�t k�l�nb�ztethetj�k meg: alaptorna, eg�szs�g�gyi torna, versenytorna, akrobatikus torna, modern gimnasztika, kieg�sz�t� torna (gimnasztika), �zemi torna, gy�gytorna.

Alaptorna

C�lja, hogy a test harmonikusan, vagyis minden egyes r�sze sokoldal�an, eg�szs�gesen fejl�dj�k. Feladata a k�ros hat�sok (helytelen mozg�s, g�rnyedt tart�s stb.) k�vetkezm�nyeinek lek�zd�se, emellett a test rugalmass�g�nak, hajl�konys�g�nak, term�szetes form�j�nak meg�rz�se. Fegyelemre szoktatja az egyes testr�szeket �s alkalmass� teszi a szervezetet nagyobb feladatok elv�gz�s�re. Az alaptorna gyakorlatai alapozz�k meg a test erej�t �s �gyess�g�t. K�l�n�sen fontos megjegyezni, hogy ezek a gyakorlatok fokozatosan �s m�rs�kelten hatnak az emberi testre.

Az alaptorna gyakorlatait nemre �s korra val� tekintet n�lk�l b�rki v�gezheti. K�l�n�sen jelent�s a kedvez� hat�sa az iskol�s gyermekekre, akik rendszeresen torn�sznak az �r�kon. Leggyakoribb m�djai: j�r�s, fut�s, ugr�s, nyak-, t�rzs-, h�t-, v�gtagfejleszt� �s l�gz�sgyakorlatok. Ide sorolhat�k a gerend�n, bord�sfalon, k�t�len, vagy a labda �s a gr�n�t seg�ts�g�vel v�gzett gyakorlatok (labdadob�s, gr�n�tdob�s) is. T�rsasgyakorlatok: h�z�s, emel�s.

Az alaptorna alkotja a testnevel�si �r�k anyag�t, amelynek �lettani hat�sa rendk�v�l el�ny�s. A di�kok az elm�leti �r�k ut�n a tornateremben vagy az udvaron torn�sznak. A sok �l�s az izmokat merevv� teszi, a v�r lassan kering az erekben, mert a szellemi munka r�v�n a v�r az agyba tolul �s �gy kev�s jut bel�le a test t�bbi r�sz�be. A testnevel�si �ra kezdet�n �l�nkk� kell tenni a v�rkering�st. Az izmok v�rt kapnak, �gy lassan elm�lik merevs�g�k, m�r elv�gezhetnek nagyobb megterhel�st jelent� gyakorlatokat is. A testnevel�si �ra f� r�sz�ben �ltal�ban gerincoszlopot rugalmas�t� mozg�sokat v�geznek, majd pihentet�k�nt egyens�lyoz� gyakorlatok k�vetkezhetnek. Ezut�n nehezebb mozg�sokra ker�lhet sor, amelyek az oldal-, has�s h�tizmokat er�s�thetik. A t�rzsgyakorlatokat j�r�s vagy fut�s k�vetheti, majd sor ker�lhet a nehezebb f�gg�s-, t�masz- vagy �gyess�gi gyakorlatokra. Az �r�t levezet� mozg�sok fejezik be.

Hasznos, ha az iskol�kban az elm�leti �r�kat r�vid torna el�zi meg, mert ez megk�nny�ti a figyelem �sszpontos�t�s�t, er�s�ti a t�d�t �s jav�tja a testtart�st.

Az alaptorna gyakorlatainak �sszev�logat�s�n�l figyelembe kell venni a torn�szok teherb�r�s�t, testalkat�t �s lelki tulajdons�gait. Az alaptorna szerepe fontos az egyetemeken, f�iskol�kon �s technikumokban is.

Eg�szs�g�gyi torna

K�nny� gyakorlatokb�l �ll, amelyeket mindenki elv�gezhet an�lk�l, hogy meger�ltetn� test�t. Alapja a rendszeress�g. Naponta lehet�leg a reggeli �r�kon kell v�gezni. El�nye, hogy megakad�lyozza az elh�z�st, meg�rzi a test rugalmass�g�t, erej�t �s az egy�bk�nt kev�sb� foglalkoztatott izomcsoportokat is megmozgatja.

Versenytorna

Tov�bbfejleszti azokat a tulajdons�gokat, amelyeket az ember az alaptorn�val elsaj�t�tott. Csak az k�pes versenytorn�ra, aki huzamos id�n �t szakember ir�ny�t�s�val, megfelel� sportszerek seg�ts�g�vel kitart�an edzett, gyakorolt. Els�rend� k�vetelm�ny: er�, akarat �s b�tors�g. A versenytorn�nak h�rom �g�t k�l�nb�ztethetj�k meg: szertorna, akrobatikus torna �s modern gimnasztika.

Legv�ltozatosabb a szertorna: ny�jt�n, korl�ton, lovon, asztalon, szekr�nyen, zs�molyon, gy�r�hint�n, gerend�n v�gzik a gyakorlatokat. A versenytorna a legmagasabb sz�nvonalon - val�s�gos m�v�szet. Ez azonban csak sok esztend�s gyakorl�s r�v�n �rhet� el. A kezd�k a k�nnyebb gyakorlatokat tanulj�k (billen�s, t�maszba lend�l�s). Ez az alapja a nehezebb mozdulatoknak. A magas fok� gyakorlatokra csak az alkalmas, aki az alapot jelent� mozdulatokat, gyakorlatokat kifog�stalanul beidegezte. A szertorna megtan�tja a sportembert arra, hogy uralkodj�k a test�n. A test f�l�tti uralom �s az �gyess�g foka jelenti a gyakorlatok sz�ps�g�t.

A szertorn�t �ppen �gy, mint a szabadgyakorlatokat, egy�nileg, kisebb csoportokban �s nagyobb t�megekben is v�gezhetik. A k�z�s szertorna n�veli a figyelmet, mert egy�ttes, egyszerre v�gzett mozg�st k�v�n. A szertorna l�lektani hat�sa is jelent�s: n�veli az akarater�t, a l�lekjelenl�tet, az �gyess�get �s a b�tors�got. A szertorna jelent�sen fejleszti a v�ll- �s karizmokat, kialak�tja a mozdulatok harm�ni�j�t.

A szertorna gyakorlatanyaga h�rom csoportba sorolhat�: lend�leti gyakorlatok, er�gyakorlatok �s statikus gyakorlatok. A legt�bb gyakorlat lend�leti. Jellemz�j�k, hogy minden szer alkalmas a v�grehajt�sukra.

A szertorna alapj�t k�pez� gyakorlatok feloszt�sa a k�vetkez�: billen�sek; t�maszba lend�l�sek el�re; t�maszba lend�l�sek h�tra; �tfordul�sok; kelepfellend�l�sek; v�ll�tfordul�sok; gurul��tfordul�sok, �tfordul�sok, szalt�k; l�blend�t�sek; fordulatok; �tmenetek egyik t�maszb�l a m�sikba, vagy t�maszb�l f�gg�sbe; er�gyakorlatok; leugr�sok.

Akrobatikus torna

Elemei: �tfordul�sok, �ll�sok, gurul�sok, hidak. A gyakorlatok t�bbs�g�t nem egyed�l, hanem csoportosan (g�la) v�gzik a torn�szok. Kezdetben csak a g�la jelentette az akrobatikus torn�t, k�s�bb egy�ni m�szabadgyakorlattal �s akrobatikus ugr�ssal b�v�lt. Az akrobatika fejleszti a torn�sz �gyess�g�t �s b�tors�g�t. A gyakorlatokhoz tornaszer vagy berendez�s nem kell, mind�ssze tornasz�nyeg sz�ks�ges.

Modern gimnasztika

Ez els�sorban a n�k sportja, mert k�zel �ll a t�nchoz, a baletthez. A mozdulatokat zen�re, ritmikusan v�gzik. Elemei: er�-, ny�jt�-, hajl�konys�gi, laz�t� gyakorlatok �s akrobatikus elemek. (Ny�jt�gyakorlatokon nem a ny�jt�n v�gzett, hanem az izmokat ny�jt� gyakorlatokat kell �rteni!) A modern gimnasztika c�lja a sz�p mozg�s �s az emberi test term�szetes mozdulat- anyag�ra �p�l.

Kieg�sz�t� torna (gimnasztika)

Gyakorlatanyag�t minden sport�g k�pvisel�i alkalmazz�k edz�seiken. Rendelkez�s�kre �ll a tornamozdulatok kimer�thetetlen t�rh�za �s azt v�lasztj�k ki maguknak, ami egy�ni adotts�guknak, a sport�g jelleg�nek legink�bb megfelel. Kieg�sz�t� torna, vagyis gimnasztika n�lk�l ma m�r semmif�le sport�g (labdar�g�s, atl�tika, �ttusa, ker�kp�roz�s, �sz�s stb.) gyakorl�sa sem k�pzelhet� el. Nemcsak edz�seken torn�sznak, gimnasztik�znak, hanem a versenyek, a m�rk�z�sek el�tt is - bemeleg�t�sk�ppen. A mozg�selemeket f�leg az alaptorna anyag�b�l v�lasztj�k.

�zemi torna

Meg�rzi a dolgoz�k eg�szs�g�t, ar�nyosan fejleszti a test�ket. A munka el�tti bemeleg�t� torna �s a munkasz�neti testnevel�s f�leg az alaptorna legegyszer�bb gyakorlataira �p�l. C�lja, hogy a megszokott, �lland� munkamozdulatokkal ellent�tes mozg�sanyag seg�ts�g�vel a munka fizikai �rtalmait, a testi, alkati elv�ltoz�sokat megel�zze, kik�sz�b�lje. Ezen k�v�l a v�ltozatos mozg�s felfriss�ti a testet �s n�veli a munkak�pess�get.

Gy�gytorna

El�ny�sen befoly�solja a sebes�l�sek, s�r�l�sek gy�gyul�s�t. A betegek gyorsabb �s teljesebb felgy�gyul�suk �rdek�ben k�nny� mozg�sokat v�geznek. A betegs�g alatti mozg�skies�s k�rosan hat az eg�sz szervezetre. A mozg�shi�ny �rtalmait is megsz�nteti a gy�gytorna. Egyform�n alkalmazz�k az er�-, gyorsas�gi �s �gyess�gi gyakorlatokat, amelyeket �ltal�ban az alaptorna k�nnyebb mozdulatanyag�b�l v�logatnak �ssze.

Tornaversenyek

Versenyeket le�nyok-n�k, illetve fi�k-f�rfiak sz�m�ra szer n�lk�li sz�mokban, k�ziszerekkel �s tornaszereken rendeznek.

a.) Szer n�lk�li gyakorlatok: szabadgyakorlat, m�szabadgyakorlat.

b.) K�ziszer-gyakorlatok: botgyakorlat, s�lyz�gyakorlat, s�lygoly�gyakorlat, homokzs�kgyakorlat, buzog�nygyakorlat (egy vagy k�t buzog�nnyal), karikagyakorlat, labdagyakorlat, ugr�k�t�l-gyakorlat, z�szl�gyakorlat, s�l- vagy szalaggyakorlat.

c.) Szertornagyakorlatok: ny�jt�gyakorlat (alacsony �s magas ny�jt�n), korl�tgyakorlat (alacsony �s magas korl�t, felem�skorl�t), gy�r�gyakorlat (alacsony gy�r�, �rint�magas gy�r�, magas gy�r�, leng�gy�r�), l�gyakorlat (l�leng�s), gerendagyakorlat, r�dm�sz�s, k�t�lm�sz�s.

d.) Ugr�sok: bakugr�s ugr�-rug�deszk�val, szekr�nyugr�s ugr�deszk�val (sz�lt�ben �s hossz�ban), l�ugr�s ugr�- �s rug�deszk�val (sz�lt�ben k�pa n�lk�l �s k�p�val, hossz�ban k�pa n�lk�l), asztalugr�s rug�deszk�val (sz�lt�ben �s hossz�ban).

Az egyes versenysz�mokban k�telez� (pontosan el��rt, meghat�rozott) gyakorlatot vagy szabadon v�lasztott (a torn�sz �ltal tetsz�s szerint v�lasztott) gyakorlatot, vagy mindkett�t be kell mutatni. �ltal�ban a tornaversenyek �sszetett versenyek, t�bb sz�mb�l �llnak. A f�rfiak �ltal�ban 12 gyakorlatot v�geznek hat versenysz�mban: ny�jt�n, korl�ton, gy�r�n, l�leng�sben, m�szabadgyakorlatban �s l�ugr�sban, valamennyiben egy-egy k�telez� �s szabadon v�lasztott gyakorlatot. A n�i verseny sz�mai: felem�skorl�t (esetleg leng�gy�r�), gerenda, m�szabadgyakorlat �s l�ugr�s. A m�ltban a zen�re v�gzett k�ziszer- �s szabadgyakorlat is a versenyek m�sor�n szerepelt.

Fontosabb szab�lyok

A versenyt el�re meg�llap�tott sorrend szerint bonyol�tj�k le. A csapatok rendben, fegyelmezetten vonulnak a versenyhelyre, amelyet a b�r� enged�lye n�lk�l nem hagyhatnak el. A torn�szok egy nap alatt legfeljebb n�gy �r�t k�telesek versenyezni. A gyakorlat bemutat�s�ra sz�l�tott torn�sz a sz�l�t�st k�vet� 10 m�sodpercen bel�l k�teles megkezdeni gyakorlat�t. A versenyz� a tornaszert�l 3-4 m�terre meg�ll. Ett�l a pillanatt�l kezdve �rt�kelik a pontoz�k a gyakorlat�t. Az �rt�kel�s utols� mozzanata, amikor a torn�sz a gyakorlat befejez�se ut�n alap�ll�sban meg�ll.

A torn�szok egy k�s�rletet tehetnek a k�telez� gyakorlat elv�gz�s�re. Azok a f�rfitorn�szok, akik a k�telez� gyakorlatokban 80%-os teljes�tm�nyt nem �rnek el, a szabadon v�lasztott gyakorlatokban �ltal�ban m�r nem vehetnek r�szt.

G�laversenyeken csapatok m�rk�znek egym�ssal. A l�tsz�m 2-3-4 f�, f�rfi �s n�i csapatokn�l egyar�nt. Vegyes csapatokn�l hasonl� a l�tsz�m. Versenysz�mok: m�szabadgyakorlat, akrobatikus ugr�s �s g�la. A g�la�p�t�s l�nyege: a torn�szok egy csoportban, egym�sra �p�lve mutatj�k be gyakorlatukat. A fel�p�tett g�l�t h�rom m�sodpercig kell tartani.

B�r�skod�s

A versenyz�k, illetve a csapatok �ltal bemutatott gyakorlatok �rt�k�t pontoz�ssal �llap�tj�k meg. Egy-egy gyakorlatot 0-t�l 10 pontig �rt�kelnek - tizedes pontoss�ggal (pl. 9,8, 8,9, 7,5 stb. pont). A pontoz�b�r�k egym�st�l f�ggetlen�l, egym�s befoly�sol�sa n�lk�l d�ntenek. N�i �s f�rfi versenyeken 4 pontoz� �s 1 d�nt�b�r� m�k�dik. A v�gs� pontsz�mot j�l l�that� t�bl�kon k�zlik a versenyz�kkel �s a k�z�ns�ggel.

A k�telez� gyakorlatok pontoz�s�nak alapelvei: nagyon gyenge 2, k�zepes 4, kiel�g�t� 6, j� 8, kiv�l� 9, t�k�letes v�grehajt�s 10 pont. A szabadon v�lasztott gyakorlatok pontoz�sa (a v�grehajt�st, a neh�zs�gi fokot �s az �ssze�ll�t�st k�l�n �rt�kelik!).

Neh�zs�gi fok �s �ssze�ll�t�s	Pontsz�m	V�grehajt�s
teljesen el�gtelen	1 pont	nagyon gyenge
nem elegend�	2 pont	k�zepes
elegend�	3 pont	kiel�g�t�
j�	4 pont	j�
magas fok�	4,5 pont	kiv�l�
t�k�letes	5 pont	t�k�letes

A gyakorlat bemutat�s�n�l el�fordul� v�grehajt�si hib�k�rt esetenk�nt kell hibapontot levonni.

A torna akkor a legeg�szs�gesebb, ha szabad leveg�n v�gzik. A szabadt�ri tornat�r sima, egyengetett talaj� legyen. Legjobb a gyep. Nagys�ga 30X40 m�ter, de versenyre el�g 25 X 12 m�ter is. A leugr�shoz 800 X 250 cm nagys�g�, 40 cm m�ly, homokkal telt, �n. ugr�g�d�r sz�ks�ges.

A tornacsarnok m�retei: 25 X 14 m�ter, a magass�g 6 m�ter. Legeszm�nyibb padl�zat a lin�leum, vagy k�nnyen portalan�that� m�anyagpadl�.

A versenyekhez sz�ks�ges eszk�z�k: szab�lyos tornaszer, tornasz�nyeg, magn�ziumos l�da d�rzspap�rral, eredm�nyjelz� k�sz�l�k, pontoz�t�bla, pihen� �l�hely a versenyz�k r�sz�re.

A szerek lehetnek k�ziszerek, tornaszerek �s egyebek.

K�ziszerek: gy�gylabda, f�les labda, gumilabda, tornabot, buzog�ny, karika, ugr�k�t�l, szalag, z�szl�, s�l, s�lyz�, s�lygoly�, homokzs�k.

Tornaszerek: tornapad, bord�sfal, m�sz�r�d, m�sz�k�t�l, ny�jt�, gy�r�,

korl�t, gerenda, tornal�, tornabak, ugr�zs�moly, ugr�szekr�ny, ugr�asztal.

Egy�b tornaszerek: ugr�sz�nyeg, talajtornasz�nyeg, dobbant�deszka, rug�deszka, loncs, seg�t��llv�ny, s�lyz�s gy�r�, korl�tkocsi, felh�z� szerkezet, gumisz�nyeg, vill�sr�d, pontoz�k�sz�l�kek (t�bl�k, eredm�nyhirdet� �llv�ny).

Felszerel�sek

A torn�szoknak tiszta, j�l z�r�d� tornaruh�ban kell megjelenni�k a verseny sz�nhely�n.

F�rfi�lt�zet: trik� vagy r�vidujj� ing, r�vid- (mesterfok�ak �s I. oszt�ly�ak verseny�n hossz�-) nadr�g �s tornacip�. A hossz�nadr�g kevert gyapj�b�l k�sz�l �s r�varrj�k a gumi nadr�gtart�t. Talp alatti p�nt akad�lyozza meg a nadr�gsz�r felcs�sz�s�t.

N�i �lt�zet: r�vidujj� bl�z �s tornanadr�g, vagy pedig k�tr�szes, egybeszabott trik��lt�zet �s tornacip�. A n�kn�l a cip� nem k�telez�. Csapatversenyen a csapat minden tagja egy- forma �lt�zetben �s rajtsz�mmal tartozik megjelenni. A versenyz�k viselhetnek csukl�szor�t�t �s teny�rv�d�t.